Érdeklődés és vitakultúra – az LMBTQ identitás pszichológiai kérdései kurzus nyomán

Élénken emlékszem, hogy elsőéves közösségszervezés BA szakos hallgatóként az alapozó tárgyaim közül Fábri György filozófia óráit szerettem legjobban. Szabadon áramlottak a tanteremben a különböző gondolatok, ötletek, erősebb és gyengébb érvek. Egyik témánk Allan Bloom Az amerikai szellem bezáródása című műve volt, amely nagy hatást gyakorolt rám. Magammal hoztam a jelenbe is, és általa sokkal több dimenzióban gondolkodom Az LMBTQ identitás pszichológiai kérdései elnevezésű kurzusomról is. Számomra a nyitottság az, ha törekszünk a mélyebb ismeretekre egy témában és a bólintás egy megalapozott beszélgetés vagy vita eredménye. Az említett, Móra László Xavér által életre hívott szabadon választható tárgy pontosan ezt képviseli, mivel tudást ad át és újszerű gondolatokat ébreszt.

Allan Bloom 1987-es írásában arról beszél, hogy az amerikai gyermekek számára a nyitottság teljesen mást jelent, mint amit a fogalom alapvetően megérdemelne. Környezetük és az oktatás úgy állítja be, hogy az előítélet káros, és el kell folytani. A dolgok lényegéről való előfeltételezés azonban szükséges, hiszen gyakran egy hibás vízió vezet el minket az igazsághoz, tanulunk belőle. Az elme, amelynek nincsenek előítéletei az üres, mert valódi gondolkodásra, filozofálásra nem képes. Mióta ezekkel a gondolatokkal találkoztam, nagyon figyelek az elvárásaimra magammal és másokkal szemben. Érdekes dolog rátalálni az egyensúlyra a radikális gondolatok és a vak elfogadás között. Utóbbi sokáig túlsúlyba került az életemben. Rá kellett döbbennem, hogy ha valamit fenntartásokkal kezelek, akkor az nem az empátia és a nyitottság hiánya. Ha mélyebb ismeretek nélkül elfogadunk mindent és mindenkit, ellenségessé válunk azokkal szemben, akik bevallják határaikat. Szükségtelen kellemetlenséget okoz, amikor valaki leül melléd, őszintén elmondod neki, hogy nehezen azonosulsz például az egyházakkal, vagy valamely kisebbség életmódjával és ő emiatt szűklátókörűnek tart. A probléma nem itt kezdődik. 

Ha egy személy a meglátásait erőszakos stílusban közli és megrendíthetetlen világképe miatt nem lehet vele párbeszédet folytatni egy adott témáról, akkor a légkör toxikussá válhat, gyakorlatilag feleslegesnek érezzük a beszélgetést. Nem egy igazság létezik, a kulcs az odafigyelés és a komromisszumképesség. A társadalom gyakran elfelejti, hogy a vita nem egy negatív dolog. Ez egy olyan kétirányú kommunikációs forma, ahol a résztvevők véleménye kezdetben eltér, de alátámasztható érvek által problémamegoldásra és egymás nézeteinek megismerésére törekednek. Ha kritikusan gondolkodunk, de asszertíven, átgondolt érvekkel kommunikálunk, akkor a vita erkölcsi alapja megteremtett. Fontos átlátnunk, hogy alátámasztható érvek minden esetben tudás és megismerés alapján hívhatók életre. Ha állást foglalunk valami mellett vagy ellen, akkor törekednünk kell arra, hogy ismereteink minél széleskörűbbek legyenek. Az LMBTQ identitás aktív téma a közéletben, azonban szinte biztosak lehetünk benne, hogy sajnos rengeteg véleményalkotó nem mélyedt el a témában. Ebben a kontextusban az információ hiánya konfliktusokat generál. 

Az LMBT a nemzetközi LGBT rövidítés magyarra fordítása, amely a leszbikus, meleg, biszex és transznemű szavak kezdőbetűiből áll össze. A betűszónak több változata is létezik, leggyakrabban az LMBTQ-val találkozhatunk, amelyben a Q – queer vagy questionable – nehezen meghatározható. Az egyéb nemi identitásokat, irányultságokat (pl.: pánszexuális, aszexuális) jelöli, ezért időnként az LMBT+ formával is találkozhatunk. Az LMBTQ közösség irányába történő érzékenyítés fontos. Gimnáziumi éveim során voltak olyan osztálytársaim, akik érintettek voltak, de első hozzáértőktől származó tapasztalataim a fesztiválokhoz köthetők. Az ilyen komplex rendezvényeket nevezhetjük az élvezethajhászat táptalajának, azonban ebben az esetben felületesek lennénk. A Sziget fesztiválon van élet a Main Stagen és az ott fellépő világsztárokon túl is. A tömegben hömpölyögve két koncert között informális tanulási lehetőségeket pillanthatunk meg. A civil szervezetek kitelepülései által létrejött Civil Sziget például lehetőséget nyújt arra, hogy a Magyar LMBT Szövetség sátrában érdemi beszélgetéseket folytassunk az LMBTQ emberekről, és interaktív játékokban vehessünk részt ehhez kapcsolódóan. Ezzel párhuzamosan a Sziget egyik legkülönlegesebb szegletében, a Magic Mirror sátrában többek között filmeket nézhetünk vagy extravagáns produkciókat láthatunk, gyakran elsőkézből, őszintén, a közösség tagjaitól. 

A Civil Sziget
(Forrás: Sziget Facebook oldal)

Pozitív élményként könyveltem el, amikor a vidéki, Nógrád megyei Bánkitó fesztivál keretein belül találkoztam a Budapest Pride és az Amnesty International által szervezett programokkal és részt vettem egy érdekes beszélgetésen is. Fajt Alex és Emma Dandelion kendőzetlenül meséltek a transzneműségről. Jelenleg a B32 Galéria és Kultúrtérben vagyok szakmai gyakornok. Az intézmény bekapcsolódott a Budapest Pride Fesztivál augusztusi rendezvénysorozatába. Ott volt szerencsém egy nagyon inspiráló előadást meghallgatni az LMBTQ és a feminista mozgalom kapcsolatáról. A fent leírt impulzusok után magam is tájékozódni kezdtem.

Budapest Pride a B32 Galéria és Kultúrtérben (Fotó: b32insta)

Felvettem Móra László Xavér „Az LMBTQ identitás pszichológiai kérdései” című kurzusát. Ő klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi adjunktus és emellett a Háttér Társaság Információs és Lelkisegély Szolgálat szupervízora. Úgy gondoltam, hogy egy alapvetően heteronormatív világban, az egymásnak ellentmondó hírek áramlatában jó lesz végre egyetemi keretek között, képzett oktatóval beszélgetni az LMBTQ közösségről. Mindezt naprakészen, egy szemeszteren keresztül. Az órákon a tudásátadás mellett rengeteg nyílt, tabumentes beszélgetés folyik. Interaktív keretek között, gyakorlatias módon formáljuk saját szemléletmódunkat. Ez egy nagyon bátor és becsülendő dolog akkor is, ha már van valamennyi kézzelfogható tudásunk a témával kapcsolatban, és akkor is, ha itt szerezzük első mélyebb ismereteinket. Igazi szabadság, amikor érdeklődően, közösen gondolkodva jutunk el a tudásalapú érvekig és ezáltal egészséges vitakultúrát generálunk.

Gyura Réka

Forrásjegyzék:

Fráter, A. (2015): Magyar nyelv a középiskolák számára. Szeged: Mozaik Kiadó. 138.

https://hu.wikipedia.org/wiki/LMBT

https://hatter.hu/hirek/talalkozzunk-iden-is-a-civil-szigeten

https://hatter.hu/egyesuletunk/munkatarsaink/mora-laszlo-xaver-phd